Hitvallásunk már több mint harminc esztendeje, hogy családias légkörű, gyermek-központú nevelést valósítsunk meg. Óvodai nevelésünkben a fő hangsúlyt a JÁTÉK kapja, mely arra ösztönzi a kis gyermeket, hogy minden érzékszervével birtokba vegye a világot, megismerje környezetét, társait és önmagát. Személyiségét a játék, az egyéni tapasztalatszerzés, a szabad alkotás, a mese, vers, ének és mozgás fejleszti leginkább, ezért egész nap lehetőséget kínálunk ezekben a tevékenységekben való zavartalan elmélyülésre.

„A kisgyermekekkel mindent elérhetünk személyes példa és tett által:”
Brunszvik Teréz

Óvodai nevelésünk alapját az általunk készített Helyi Nevelési Programunk képezi.
Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A játékba integrált tanulás, az óvodai nevelés komplex tevékenység rendszerében válik hatékonnyá és eredményessé.

1. Óvodai nevelésünk alapelvei:

• Szeretetteljes, biztonságot adó, befogadó, gyermekközpontú óvoda megteremtése, ahol érvényesül a gyermekek tisztelete, szeretete és megbecsülése
• A játék elsődlegessége
• A gyermeki személyiség fejlesztésének segítése, az egyéni képességek készségek teljes kibontakoztatása a nevelés által
• A gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése
• Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermeki személyiséghez igazítjuk
• Az esélyegyenlőség megteremtése az egyenlő hozzáférés biztosításával
  
  

• Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen individum és szociális lény egyszerre.
• A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.
• Mindenek előtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.
• Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk.
• Minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést biztosítjuk, nem adunk helyet az előítéletek kibontakoztatásának, sem nemi, sem egyéb értelemben.

• Nevelésünk alapvető feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben mindenki számára első a gyermek.
• Óvó, védő szeretettel vigyázzuk minden lépését, elképzelését, tevékenységét. Fontos az óvónő és gyermekek, dajka és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte, hiszen a gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek.
• Legfőbb tevékenységi forma a játék, mely az egész óvodai nevelést átszövi. A játék a gyermeknek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása, alkalom számtalan ismeretszerzésre, tapasztalatai gazdagítására.
• A teljes gyermeki személyiség fejlesztését sokféle, változatos tevékenységek biztosításával, tevékenységek által és a tevékenységen keresztül alakítjuk, törekedve az életszerűségre és életközelségre.
• Segítjük a környezettudatos magatartás kialakulását és a közösségbe, később az iskolába történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését.
• Az óvodai élet megszervezésénél figyelünk a sok közös élményre és közös tevékenység jelenlétére az egyéni képességekhez igazodva. A közös együttlétek, a közösen szerzett élmények, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytartás, önzetlenség.
• A szociokultúrális háttér figyelembe vételével az egyéni bánásmód lehetőségével fejlesztjük a hátrányos helyzetű gyermekeket.

Feladatainkat a következő területeken valósítjuk meg:

• Egészséges életmód kialakítása
• Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
• Anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

      4.1. Egészséges életmód kialakítása
            A gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel igényének
kialakítása.
Az egészséges életmódra nevelés áthatja az óvodai élet valamennyi mozzanatát. Gondozáson belül különösen fontos az óvónők és a dajka szeretetteljes, mintát nyújtó magatartása, melyből a gondoskodás, szeretet megnyilvánulását kell éreznie minden gyermeknek. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekszik arra, hogy gyermekeink egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket.
Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítja az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végzi a teendőket, hogy megtanulják a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét.
A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, melynek keretében elsajátítják a helyes és kulturált étkezést. Törekszünk a korszerű étkezésre, a gyümölcs és zöldségnapok évek óta segítik a gyermekek egészséges táplálkozását.
Az óvodában csendes, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk a pihenéshez a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembevételével, az óvónő mesével, énekkel altat, s figyel a zaklatott, nyugtalan gyermekekre.
Megismertetjük gyermekeinket a réteges öltözködéssel, mely minden évszakban segít abban, hogy a hőmérsékletnek megfelelő ruházattal tudják védeni egészségüket.
A változatos mozgásfejlesztési lehetőségeket az udvar, a tornaszoba, a csoportszobák és a folyosó is biztosítja. Példaértékű mozgásfejlesztéshez szükséges tornaszereink változatossága és minősége. Gyógytestnevelő kolléganőnk preventív és korrekciós foglalkozásokat szervez az egész év folyamán a rászoruló gyermekeknek.

      4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
Az óvodáskorú gyermek életét érzelmei vezérlik.
Az óvodába lépéskor meghatározó az első benyomás, a kedvező érzelmi hatás, az óvodapedagógus mintája. Az óvodának segítenie kell a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását. Teret kell engednie szabad önkifejezésének is. Fontos a gyermekekben kialakítanunk a másság elfogadását, erősítenünk kell bennük az egymásra odafigyelést, a segítőkészséget, önzetlenséget. Óvodánk olyan fészek, otthon kell hogy legyen gyermekeink számára, ahol elsődleges az érzelmi biztonság, melynek éltető eleme a szeretet.
A sokféle tapasztalat, a közös tevékenykedés erősíti a gyermekekben a társak szeretetét, a közösségi érzés erősítését, s mindezek pozitívan befolyásolják a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonságait.

      4.3. Anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejleszti az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást – különös tekintettel a kreativitásra. A közös tevékenységek, a beszélgetések során ráérez az együttgondolkozás örömére, alakul kifejező – és problémamegoldó készsége. A gyermekek differenciált bánásmód hatására jutnak el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Lehetőséget kell biztosítani, hogy minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, foglalkoztatja. Az óvónő tiszta és szép beszéde mintát nyújt a kisgyermeknek.
Az énekek, mondókák ismételgetése is elősegíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek gyakorolják a helyes kiejtést, a tiszta beszéd hallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.
Ahhoz, hogy a gyermekek az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan és megfelelően tudjanak eligazodni, megismertetjük a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak.

Nevelési programunk kiemelt területe az egészséges életmódra nevelés és a család-óvoda kapcsolatának erősítése.
Óvodánk szeretné a szülőkkel együtt kibontakoztatni a gyermek személyiségét. A család és az óvoda jó kapcsolatát szeretnénk fenntartani.
Ennek formái:

• Beíratás előtti nyílt nap
• Az óvodai beiratkozás színesebbé tétele
• Beszoktatás a szülőkkel együtt
• Szülői értekezlet
• Napi kapcsolattartás a szülőkkel
• Családlátogatás
• Tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről
• Fogadónap
• Nyitott óvodai napok – szülők részvétele az óvodai életben (Kipp-Kopp hét, Farsangi hét és egyéb családias ünnepek)
• Nyílt napok
• Előadások szervezése a gyermek nevelését segítő területeken
• Szülői Szervezet rendszeres megbeszélései
  
  
  
  

Az óvodás gyermek legalapvetőbb tevékenysége a játék, amely egyben óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermek számára szabadon választott önkéntes, örömet nyújtó, önmagáért való tevékenység. A játék során fejlődik a gyermek megismerő tevékenysége, társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről.
A játékvilágban bontakoznak ki a gyermeknek azon képességei, amelyekkel később a való világban eligazodik.
A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Fontos feladatunk hogy e tevékenység számára az óvodában nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkörben tevékenykedtetésre motiváló közös élményeket, megfelelő időt, helyet és eszközöket biztosítsunk.

     5.2. Játékba integrált tanulás
Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás olyan pszichikus funkció, amely a gyermekek érdeklődéséből, kíváncsiságából fakad.
A változatos játéktevékenységek gyakorlása során, érzékszervi, mozgásos tapasztalatain keresztül a gyermekek ismeretei bővülnek, gazdagodnak, tanulási képességeik fejlődnek. A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Kialakul és fejlődik önállósága, feladattudata, kezdeményező, alkotó és szervezőképessége.
A gyermeki tanulás az egész óvodai nap folyamán, a játéktevékenységeken keresztül két területen valósul meg: a spontán tapasztalatszerzés és az óvodapedagógus által szervezett kötött és kötetlen foglalkozások alkalmával.
Az integrált tanulásnak a kialakított szokás – és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretet, melynek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, amely összekapcsolja a gyermekek különböző tevékenységeit.

     5.3. Mozgás
A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában történik, a szabad, spontán mozgás és a szervezett testnevelés keretein belül.
A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Gyermekeink napirendjét úgy alakítjuk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt.
Udvarunkon a mászókák, csúszdák, komplex fajátékok, hinták, kötélmászókák segítségével minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet. A labdajátékokra alkalmas füves terület, illetve a lebetonozott rész jó lehetőséget biztosít a futásra, versengésre, biciklizésre, valamint a változatos mozgásformák gyakorlására.
Tornaszobánkat a szervezett testnevelés foglalkozásokon kívül a szabad mozgásra is felhasználjuk. Tornaszertárunk eszközökben gazdag.
A szabad mozgás biztosítására jó alkalmat adnak a városban és a városon kívüli séták, kirándulások, ahol a megváltozott környezet és terep (pl.: hegyre mászás várakhoz, barlangokhoz történő séta, stb.) másféle mozgás lehetőséget rejt magában.
A mindennapos testnevelés célja a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyagába beépítjük a láb és tartásjavító mozgásanyag egyes elemeit is, valamint zenés tornát is szervezünk. Változatos eszközök alkalmazásával, a gyermekek önálló szabad mozgásának biztosításával próbáljuk elérni, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.
A testnevelés foglalkozás az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenység. A testnevelés fő feladata a gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a mozgásigény kielégítése sok játékkal és természetes mozgással.

     5.4. A külső világ tevékeny megismerése

     5.4.1. Környezeti nevelés
A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megismerésre és tapasztalatszerzésre építünk. A gyermekek már meglévő tapasztalataira építve biztosítjuk az új élményeket.
Óvodánk udvara rendkívül sok lehetőséget nyújt a közvetlen tapasztalatok szerzésére: növények fejlődésének megfigyelése, gondozása, az évszakok változásának figyelemmel kísérése. Minden csoport saját kiskerttel rendelkezik, ahová a gyermekek ültetnek, palántáznak, gyomlálnak, locsolnak és együtt fogyasztják el a termést. A téli időszakban a csoportszobában, természetsarokban végezhetnek kísérleteket.
A közeli környezetünkben tartandó séták során a gyermekek megismerkedhetnek a vízi világgal, és az ott élő állatokról, növényekről közvetlen élményt szerezhetnek. Az állatok megfigyelésére városunk családi házas övezetében mindig szívesen látnak bennünket. Kirándulások alkalmával az állatkertben mutatunk rá a föld élőlényeinek változatosságára.
Séták alkalmával meglátogatjuk a városban lévő intézményeket, és megbeszéljük azok rendeltetését. Eközben gyakorolják a helyes közlekedést, megismerhetik városunkban közlekedő járműveket, és elsajátítják a helyes viselkedés szabályait. Az óvodánk mellett működő MATRICA Múzeum kiállításait folyamatosan megtekintjük és Budapestre is rendszeresen elvisszük gyermekeinket.
Az egynapos kirándulások mellett a Balatonalmádiba és környékére szervezett 2 napos kirándulás is jó alkalom szülőföldünk megismerésére.
Játékos formában elsajátítják saját testükről és családjukról szükséges ismereteket.
A világnapok beépítésével felhívjuk a gyermekek figyelmét az őket körülvevő világ, a jövő számára is fontos területeire. Felhívjuk figyelmüket környezetük értékeire, szépségeire és arra, hogy tevékenységükkel járuljanak hozzá annak ápolásához, védelméhez.

     5.4.2. Matematikai nevelés
A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenységük közben. Matematikai tanulással megteremtjük annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.
Gyermekeink megfigyeléseik alkalmával észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválaszthatók tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. Végeznek sorba rendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében építéssel, síkbeli alkotásokkal.
A spontán helyzeteken kívül rendszeresen szervezni kell matematikai tanulást, ahol lehetőség van a hatékony és tudatos egyéni képességfejlesztésre. A játékos keret, a játékos cselekedtetés elengedhetetlen, cselekvésre, gondolkodásra késztető eszközökkel.

     5.5. Mese - vers
A játék és a mese olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk gyermekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőtt korra.
A gyermek érzelmi állapotára építve fontos a mese, a vers iránti érdeklődés felkeltése, befogadására, megszerettetésére, elsajátítására való képesség megalapozása. A mesében a gyermek vágyai, kívánságai válnak valóra, ugyan úgy mint a játékban, és a mese is „tanítja”, magyarázza, érthetőbbé, elfogadhatóvá teszi számára a világot, feloldja szorongásait, segít feldolgozni rossz élményeit. A verseink anyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. A versek segítségével különleges hangulatot, atmoszférát teremthetünk.
Az óvodába kerülő kisgyermek ölbe vevős, ringatós, mozgatós versikéitől nagycsoportra eljutunk a több versszakos versekig.
Az óvodás kor kezdetén a gyermekek az egyszerű mondókameséket, láncmeséket, egyszerű állatmeséket a róluk és szüleikről szóló meséket kedvelik. Innen jutnak el nagycsoport végére a bonyolultabb állatmeséket, egyszerű tündérmeséken át az igazi nagycsoportos mesékig, a tágabb környezetről szóló történetekig, folytatásokban olvasható hosszabb meseregényekig.
A gyerekek folyamatosan megismerik a színházi életet, így később már otthonosan mozognak a bábszínházban, színházban.
Nagyban segíti a gyermeket gátlásainak oldásában a bábozás, a dramatikus játék, a drámajáték, ahol mozgásával, metakommunikációs és verbális kifejezőkészségével megjeleníthet és átélhet szituációkat.

    5.6. Ének, zene, énekes játék
Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotó kedvét, mozgáskultúráját.
A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dal anyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. Az ének – zenei tevékenység a gyermekek és az óvodapedagógus kezdeményezése az egész napot áthatja.
A mozgás, ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára.
A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ütő és ritmus hangszer használatával és elkészítésével.
A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok alkotta zenei anyagon kívül fontos a zenehallgatás is.

    5.7. Rajzolás, mintázás, kézi munka
Az óvodai élet minden mozzanatában törekszünk kialakítani a gyermekek élmény- és fantázia világának képi, szabad önkifejezését. A gyermekek tér- forma- szín- képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása fontos feladatunk. A vizuális nevelés magában foglalja a rajzolást, a festést, mintázást, az építést, képalakítást, a kézi munka különböző fajtáit és a műalkotásokkal való ismerkedést. Kialakítunk egy állandó helyet, ahol mindig rendelkezésükre áll mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyerekek megismerkedhetnek, fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak és alkothatnak. A munkavégzés közbeni dicséret, buzdítás, bátorítás is motiváló jellegű, mely pozitívan befolyásolja az alkotó tevékenységet. Egy-egy téma feldolgozásánál törekszünk minél több technikát megismertetni a gyermekekkel.
A gyermekek esztétikai érzékének fejlesztése fontos feladatunk, ezért a csoportszobák színvilágának kialakításával, a tárgyak és a dekoráció összeállításával törekszünk arra, hogy ezek mértéktartóak, ízlésesek legyenek és tükrözzék az adott évszak jellemzőit.
A megerősítő légkörű környezetben a gyerek jókedvvel, szívesen alkot. Tevékenységének, alkotómunkájának eredményei pozitívan befolyásolják személyiségének fejlődését.

    5.8. Munka jellegű tevékenységek
Az óvodai tevékenység rendszerében a munka, a gyermeki személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze, ami egyben az életre való felkészítést is jelenti. Olyan tevékenységforma, amelyben a sikerélmények átélése után a gyermekek örömmel és önként vesznek részt.
A mindennapokat végigkísérő munka a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti.
A naposi munka is nagyban hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához. Bevezetésekor figyelünk az önkéntességre.
Az alkalomszerű munkákat a csoportban dolgozó felnőttek segítségével, irányításával végzik a gyermekek.
A természetsarkot és a kertet az évszaknak megfelelő munkálatokkal folyamatosan gondozzák a felnőttek segítségével.
A munkajellegű tevékenységek gyakorlása fejleszti a gyermekek közösségi érzését, tapasztalatszerzést biztosít a szerszámok, eszközök használatáról. Mindig figyelünk arra, hogy a munka örömet jelentsen, s önállóan végezhessék.

• Gyermekvédelem az óvodában – a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, a megszüntetésben való közreműködés.
• Logopédiai foglalkozások – nevelési év elején történő szűrővizsgálat alapján a Nevelési Tanácsadó logopédusa vezeti az óvodában.
• Vízhez szoktatás (úszás) – nagy csoportos gyermekeink részére a városi uszodában heti egy alkalommal úszóoktató irányításával.
• Gyógytestnevelés – az óvoda orvosa által végzett szűrés után az arra rászoruló gyermek részére, preventív foglalkozás gyógytestnevelőnk segítségével heti egy vagy két alkalommal.
• Ovi-foci – gyermek-szülő igénye alapján külső szakember, edző irányításával, heti egy alkalommal a tornaszobában illetve az udvaron.
• Egyéni fejlesztés – a gyermek egyéni fejlettségét figyelembe véve és a szakvéleményben ajánlott területeken csoportban és más óvodai helyiségben kiemelten egyénre szabott játékos feladatok gyakorlása.

7. Színes napok az óvodában

Óvodánkban a különböző jellegű ünnepek, rendezvények már hagyománnyá váltak, amelyek a közös élmény átélésével fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását.
Ünnepeink, megemlékezéseink az évszakváltáshoz kapcsolódó néphagyományok, a nemzeti ünnepek, világnapok valamint az óvoda közössége és a szülők bevonásával megrendezett napok köré csoportosulnak.
Hagyományos napjainkon mindig nagy hangsúlyt kap az előkészítés, amelyben a gyermekek és az óvónők közösen teremtik meg az ünnepi hangulatot.




8. Napirend, hetirend

Az óvodai élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonság érzetének záloga. A napirendet stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (játék tevékenység, étkezések időpontja, a szabad levegőn tartózkodás, pihenés …). A rugalmasság vonatkozik a tízóraizás módjára, az eltérő egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. A napirendben az évszakoknak megfelelően az időkeretek rugalmasan alakíthatok.
A rövid távra szóló tervezést a napirend és a hetirend jelenti. A hetirend a napirendhez hasonlóan rendszerességgel visszatérő meghatározott tevékenységekből (testnevelés, úszás, stb.) és rugalmasan hozzá kapcsolódó más tevékenységből épül fel, biztosítva a gyermekeknek az állandóságot, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, változatos tevékenységet. Kialakításánál az óvónő pedagógiai szabadságával él, figyelembe veszi a gyermekcsoport életkori sajátosságát, fejlettségi szintjét.

Házirend: a különböző jogszabályban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályozója.
(a teljes HÁZIREND letölthető ITT!)




9. Minőségfejlesztés az óvodában

• Célunk, hogy közvetlen és közvetett partnereink elégedettsége folyamatosan fennmaradjon.
• Ápoljuk a fenntartóval meglévő kapcsolatot, az információs rendszer hatékonyabbá tételével fejlesztjük együttműködésünket.
• Megtartandó értéknek tekintjük, hogy az intézményünk által kialakított és megtartott arculatunkat, hagyományrendszerünket erősítsük, amelyet a helyi nevelési programunk tükröz.
• Gondos odafigyeléssel és nevelő munkánk színvonalának folyamatos emelésével biztosítjuk a gyermekek esélyegyenlőségét.
• A kor változásaihoz igazodó nyitott, kreatív, a szakmai kihívásokra fogékony, stabil, innovatív nevelő testületünk megtartása.
• A családi nevelést kiegészítve a megkezdett úton tovább haladva olyan óvodai légkört szeretnénk kialakítani, amelyben a gyermek, szülő, pedagógus, pedagógiai munkát segítő egyaránt jól érzi magát.
• Intézményünkben a minőségirányítási rendszer alkalmazásával erősödjön a folyamatos fejlesztés szemlélete. Képesek legyünk arra, hogy szervezetünk sikerrel tudjon alkalmazkodni az állandóan változó külső és belső elvárásokhoz.

2006. június 1.-én vettük át az OKAIM védjegyet, mely feljogosít a Minőségi Nevelési- Oktatási Intézmény cím használatára, mely ebben a tanévben meg újításra kerül.